Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9310 / BBS.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-19 | 37KB | 588 lines

@VBelépô a BBS-ek világába@N @VBBS 1x1@N A BBS az angol Bulletin Board System (hirdetôtábla-rendszer) kezdôbetûibôl alkotott mozaikszó. Ebbôl nem sok derül ki. Elektronikus hirdetôtábla. Mondhatjuk így is, de akkor például a Blaha Lujza téri fényreklámot is nevezhetnénk BBS-nek, pedig nem igazán az. Leginkább úgy jellemezhetjük röviden, hogy a BBS nyilvános, számítógépes adatbázis. Nyilvános, vagyis elvileg bárki számára elérhetô, akinek van számítógépe, modeme és telefonvonala. Számítógépes adatbázis, vagyis az adatok számítógépen találhatók és számítógép kell ezek lekéréséhez. Kik használhatják a BBS-eket? Elvileg bárki, hiszen nyilvánosak, de bizonyos kötöttségeket tudomásul kell venni. Ezek a kötöttségek -- többnyire -- a rendszer és a rendszert használók érdekeit szolgálják. Például ilyen megkötést szoktak tenni a rendszerben tartózkodás idôtartamára -- azért, hogy egy felhasználó ne köthesse le a BBS-t egész napra, kizárva másokat annak használatából. Mire jó egy BBS? A rendszereknek általában két fô feladatuk van: programok és más file-ok (képek, zenék stb.) tárolása és levelezés bonyolítása. A felhasználó egyrészt ezek beszerzésére, illetve a levelezésen keresztül kapcsolatok felvételére és fenntartására használhatja a BBS-t. @VBBS-fajták@N Milyen BBS-ek vannak? A rendszereket több szempont szerint lehet csoportosítani. Fontos lehet, hogy ki az üzemeltetôje, fenntartója (sysop). A BBS-ek túlnyomó többsége magánkézben van, azaz a rendszert magánszemély tartja fenn saját költségén, saját szórakozására. Nagyon sok BBS-t kisebb-nagyobb cég támogat. Ebben az esetben a szponzor kiemelt jogokat élvez a rendszer használatakor, és/vagy hirdetései szerepelnek a rendszerben. Ezenkívül léteznek az úgynevezett ""support" BBS-ek. Ezeket általában nagy szoftver- és hardvergyártó cégek üzemeltetik, hogy vásárlóik gondjait minél gyorsabban megoldhassák (gyorssegély). A programok regisztrált felhasználói innen szerezhetik be a javított programrészeket vagy a megvásárolt hardvereszközök új meghajtóprogramjait. A BBS-eket csoportosíthatjuk a rendszerben található programok szerint is. Beszélhetünk shareware BBS-ekrôl, ahol csak shareware, freeware és public domain programok találhatók, azaz nincsenek kereskedelmi forgalomban kapható programok. Ezeknek szöges ellentétei az úgynevezett kalóz vagy ""elite" rendszerek, amelyek kivétel nélkül csak kereskedelmi forgalomban kapható, védelmüktôl megszabadított, illetve regisztrált shareware programokat tartalmaznak, és kifejezetten tiltják bármilyen más típusú program felküldését. Ezeken kívül vannak még szak BBS-ek, amelyek általában egy -- vagy csak néhány -- téma köré csoportosuló file-okat gyûjtenek. Ilyen például az angol Raytech BBS, amely elsôsorban a raytracing téma köré épül, vagy az amerikai The Graphics Alternative BBS, ahol szinte kizárólag különbözô grafikai programok (fraktál- és animációkészítôk, raytrace-erek), valamint az ezekkel elkészített képek találhatók. Mindezek ellenére a legtöbb BBS-t nem lehet egyértelmûen egyik csoportba sem besorolni. Magyarországon például elég kevés shareware BBS van, kalózt is csak elvétve találni, és szak BBS-ekben sem dúskálunk. A hazai rendszerek leginkább a fent említett csoportok sajátos keverékeként üzemelnek. Szinte mindenhol találhat az ember shareware programokat és rögtön hozzá a törést is, esetleg kereskedelmi forgalomban kapható játékokat, de nagyon sok helyen több területet szentelnek kép- és zenefile-oknak is. Végül a BBS-eket csoportosíthatjuk aszerint is, hogy a BBS használata ingyenes vagy fizetni kell bizonyos szolgáltatásokért illetve szintekért. A hazai fizetôs BBS-eket érdemes kikerülni. Ugyanazok a programok, amelyek ezeken megtalálhatók, letölthetôk más BBS-ekbôl is, nem érdemes emiatt fizetni. A fizetôs BBS-ekkel nem összekeverendôk a bizonyos cégek vagy újságok által üzemeltetett rendszerek, ahol speciális információkért vagy szolgáltatásokért kell fizetni, ilyen például az IDG BBS vagy a Budapest BBS. Külföldön egy kicsit más a helyzet, ott a rendszerek nagy része úgynevezett ""támogatási alapon" mûködik. Ez azt jelenti, hogy mindenki nyugodtan használhatja a rendszert, de bizonyos programterületekrôl nem tölthet le file-okat, és viszonylag rövid a benntartózkodási idô. Ha azonban egy ""jelképes" összeggel támogatja a rendszer karbantartóját, akkor az teljes hozzáférést biztosít a felhasználó számára. Ha valaki úgy gondololja, hogy neki megéri ezt az összeget kifizetni egy-egy program gyorsabb megszerzéséért, tegye ezt. De igazán ezeket sem érdemes hívni, szinte biztos, hogy a keresett programokat máshol is megtaláljuk. Talán meglepô, de nagyon kevés egyforma BBS-t találni. A sysop személye erôsen kihat a rendszer formájára. Magyarországon erre jó példa a Baba Yaga's Hut BBS, amely ""kunyhóként" épül fel, ""kerttel", ""ajtókkal", ""szobákkal", illetve a Cyber Castle BBS, amely a Gibson-féle cyber világra alapoz. Külföldi példaként említhetjük az angol Kingdom of Greyhawk BBS-t, sajátos, kastélyszerû berendezkedésével. A sysop nemcsak a BBS környezetét találja ki, de ô rajzolja a menüket is. îgy azok a BBS-ek is eltérhetnek egymástól a grafikában, amelyek nem épülnek egy speciális ötletre. S akkor még nem beszéltünk a kezdô- vagy bejelentkezô képernyôkrôl, amelyek készítése lassan új számítógépes mûvészeti ággá növi ki magát. Elsôsorban a kalóz rendszerekre jellemzôk a 100-150 soros bejelentkezô grafikák, amelyeket egy lassú modemmel kínszenvedés kivárni, ugyanakkor nagyon jól néznek ki. @VEszközök@N Mire van szükségünk a BBS-ek hívásához? Elôször is egy számítógépre -- és ez nemcsak IBM-kompatibilis számítógépet jelent. Használhatunk Apple Macintosht, Commodore Amigát vagy bármilyen más számítógépet, amelynek van soros portja. Másodsorban szükségünk lesz egy modemre. Ezzel már sokat foglalkoztunk. Csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy hosszabb távra gondolva nem szabad spórolni azzal, hogy lassú, elavult modemet vásárolunk. Nagyon sok idegeskedés és nagyon nagy telefonszámla lesz a végeredménye. Arról nem is beszélve, hogy egyre több rendszer nem is engedi be az ilyen modemmel kísérletezôket. Ezért javasoljuk minimum 2400/MNP5-ös modem beszerzését, de pénztárcánk függvényében érdemes minél gyorsabb és megbízhatóbb készüléket vásárolni, mert ezzel idôt és pénzt is magtakaríthatunk. Szükségünk van továbbá egy kommunikációs programra. Nagyon sokféle program közül válogathatunk. Vannak kereskedelmi forgalomban kaphatók (például ProComm), sok shareware program létezik (például Telix, Terminate, Telemate) és manapság az sem ritka, hogy a megvásárolt modemekhez adnak valamilyen terminál programot. Amatôr célokra bôven megfelelnek a shareware programok, sôt ezek általában nagyon sok olyan dolgot tudnak, amit boltban kapható társaik nem! A továbbiakban a Telixszel foglalkozunk részletesebben, mivel több éve használjuk a legnagyobb megelégedéssel, s szerintünk ez pompásan megfelel a kezdô modemesek számára. Tény, hogy a Terminate és a Telemate jóval többet tud, mint a Telix, de nem az a célunk, hogy minél több programfunkciót bemutassunk, hanem segítséget szeretnénk adni azoknak, akik csak most kezdenek ismerkedni a modemes élettel. Ezek a programok alapszinten nagyon hasonlítanak egymásra (ugyanazok a gombok ugyanazt a funkciót eredményezik), ezért az se búsuljon, akinek nem pont a Telixet sikerült beszereznie. @VTelix@N Az elsô lépés, hogy a modemünket a megfelelô paraméterekkel beállítsuk. Erre szolgál a Telixben a MODEMCFG nevû program. Elindítása után elôször a megfelelô modemgyártót, majd a típust kell kiválasztanunk. Ez okozhat egy kis fejtörést. Ugyanis az amerikai és a magyarországi modempiac eléggé különbözik egymástól, ezért elképzelhetô, hogy nem találjuk meg modemünket a listában. Bár az elmúlt években sokat javult a helyzet, még mindig nagyon sok ""egzotikus" modem kerül be hazánkba. Ilyenkor két dolgot tehetünk: vagy nekiállunk a kézikönyv szerint beállítani, vagy elkezdünk kísérletezni a listában szereplô gyártókkal és típusokkal. A választás után a program megkérdi, hogy melyik soros portra van illesztve a modem, majd nekilát beállítani. Ha ""OK" feliratokat kapunk, akkor sikeres volt az akció, ha az ""ERROR" is megjelenik, akkor tovább kell keresgélnünk. Ezután a program engedélyt kér, hogy a megfelelô beállításokkal létrehozza a Telix konfigurációs file-ját. Elsô alkalommal nyugodtan megengedhetjük neki, de késôbb ne tegyük, mert ilyenkor tönkreteszi az általunk beállított tárcsázási és más paramétereket. (Ha a késôbbiekben mégis lefuttatjuk a MODEMCFG programot, akkor csak a modembeállítást engedélyezzük, a TELIX.CNF file átírását ne!) Az utolsó képernyôn egy fontos információ van: a program megmondja, hogy leendô telefonkönyvünkben milyen sebességértékeket kell majd használni. Az MNP-s kapcsolathoz ugyanis a modemet eggyel nagyobb sebességi értékre kell állítani. (Például: egy 2400-as modemet 9600-ra.) Ezt az értéket mondja meg a MODEMCFG ezen a képernyôn. Most már elindíthatjuk a Telixet (TELIX.EXE)! Rögtön kérdések zápora zúdul ránk, de éltessen minket a tudat, hogy ez csak az elsô futtatás ""jutalma". Meg kell adnunk a monitor típusát (színes vagy monokróm), a modem sebességét, a soros port számát, és hogy akarunk-e státussort a képernyôre (akarjunk!). Ezután a Telix átveszi az irányítást, közli, hogy inicializálja a modemet, majd ha minden jól ment, belép terminál üzemmódba. Ha valami nincs rendben, akkor figyelmeztetô üzenetet küld. Ilyenkor érdemes a TELIX.CNF file-t letörölni, és elölrôl kezdeni az egész procedúrát, a modemkonfigurálástól. Ha olyasmit látunk a képernyôn, hogy ""AT", melyet mindenféle betû és szám követ (azok a modemparancsok), a következô sorban pedig egy ""OK" van, akkor minden rendben! A Telixszel való ismerkedésünket kezdjük az [Alt Z] megnyomásával. Rögtön jegyezzük is meg egy életre, hogy itt ez a kombináció a súgó, és nem az [Alt H]. A súgó képernyôn találhatjuk a funkciók felsorolását a megfelelô billentyûkkel együtt, az aktuális idôt, a dátumot és más beállításokat. Miután kigyönyörködtük magunkat, menjünk konfigurálni az [Alt O billentyûk megnyomásával. (Igen, már megint konfigurálni kell, de ez is olyan, hogy ha minden jól sikerül elsôre, akkor csak nagyon ritkán kell ide visszatérni.) A megjelenô menüben rögtön hagyjuk is ki a színek beállítását (@KScreen and color@N), mert az teljesen lényegtelen ebben a pillanatban. A következô menüpont a @KTerminal options@N. Ha a MODEMCFG-ben megfelelô modemtípust választottunk, akkor ezek a beállítások pompásan megfelelnek majd. Egyedül az ""A" pontot ellenôrizzük (@KDefault communication@N @Kparameters@N), hogy ott a megfelelô soros port, sebesség stb. legyen beállítva. Menjünk tovább a következô menüpontra (@KGeneral options@N). Itt lehet ki- és bekapcsolni a hangot (@KSound, Alarm sound@N), de ennél sokkal fontosabb például a ""C" pont (@KKeep aborted@N @Kdownloads@N). Ha ezt bekapcsoljuk, akkor a Telix nem törli le a félig letöltött file-okat, ha a letöltés megszakad. Egy késôbbi alkalommal a letöltés onnan folytatható, ahol megszakadt. A ""D" és ""E" pontokat (@KShow free space@N, @KQuick dial bar@N) érdemes kikapcsolni, csak lassítják a munkát, viszont az ""F" pontban található (@KConfirm@N @Khang-up@N) funkciót mindenképpen kapcsoljuk be. îgy ha véletlenül mégis az [Alt H] kombinációval szeretnénk segítséget kérni, a rendszer biztonsági kérdést tesz fel: biztosan meg akarjuk-e szakítani a kapcsolatot. Ha ezt a funkciót kikapcsoljuk, akkor a Telix [Alt H]-ra szó nélkül bontja a kapcsolatot, ami a legtöbb esetben nem túl egészséges! (A rendszergazdák például ""nem igazán rajonganak" az olyan felhasználókért, akik így távoznak a BBS-bôl.) A General optionsben lehet beállítani többek között az idô- és a dátumformátumot is. De ennél sokkal fontosabb a konfigurálás következô menüpontja, a @KModem and dialing@N. Ebben azonnali javításra szorul a ""B", a ""C" és a ""D" pont. Ezek az úgynevezett dialing prefixek, azaz tárcsázás-elôtagok. Itt azt állíthatjuk be, hogyan tárcsázzon a Telix. Alapbeállításban ez tone típusú (hangfrekvenciás) tárcsázás, ami Amerikában és Nyugat-Európában terjedt el, bár van már idehaza is olyan központ, ahol használható. Magyarországon azonban a pulse (impulzus sorozatos) tárcsázási típus az általános, ezért minden ATDT parancsot javítsunk ki ATDP-re! Ha már itt tartunk, néhány szó erejéig térjünk ki a modemparancsokra. Minden modemparancs AT-vel kezdôdik, ez az ATTENTION (figyelem) szó rövidítése. Ezt követi maga a parancs, itt ez a ""D", (DIAL -- tárcsázás), majd a parancs paramétere, jelen esetben a ""T", (TONE) vagy a ""P", a (PULSE). Ezután jöhetnek még további paraméterek. Például ha egy külön elôtagot akarunk a vidéki hívásoknak, akkor a ""C" pontot ekképpen változtassuk meg: ATDP06W, ami a modem nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy ""Figyelem! Tárcsázz pulse módban 06-ot és várj (W -- WAIT) a további tárcsahangra!" A ""D" pontban külföldi elôtagot adhatunk meg, ami így néz ki: ATDP00W. Ebben a menüben mást nem is nagyon érdemes átállítani, esetleg a ""K" pontban a tárcsázási idôt megnövelhetjük -- ismerve a magyarországi viszonyokat. A következô menüpont a @KFilenames and path@N. Itt mindenki beállíthatja saját ízlése szerint, hogy melyik könyvtárba akar majd le- és melyikbôl feltölteni. Ezenkívül megadhatjuk egy listázó, egy szövegszerkesztô és egy DIR program elérési útját, ezeket azonban nagyon ritkán használjuk. Végül nézzünk be a @KProtocol options@N menübe. Elôször is nagyon röviden mi az a protokoll? Amikor adatforgalom folyik két modem között, mondjuk letöltünk valamit egy BBS-rôl, akkor az adat csomagok formájában vándorol egyik géprôl a másikra. A protokoll feladata a csomagok összepakolása és elküldése, illetve a túloldalon a csomagok fogadása. Ebbôl is látszik, hogy le- vagy feltöltés esetén mindkét gépen ugyanannak a protokollnak kell mûködnie! A Telix elég sok protokollt ismer, közöttük a legelterjedtebbet, a Zmodemet is. Vannak azonban úgynevezett külsô protokollok, amelyek szintén shareware formában terjednek a nagyvilágban. Åltalában jobbak, gyorsabbak, mint beépített társaik. Van olyan is, amely egyidôben kétirányú adatátvitelt tesz lehetôvé. Ezeket is hozzá lehet illeszteni a Telixhez, mégpedig öt különbözôt. Erre most nem térünk ki részletesen, kezdôknek melegen javasoljuk a belsô Zmodem használatát. A @KProtocol options@N menüben kapcsoljuk be az ""I" funkciót (@KZmodem receive crash recovery@N), annak érdekében, hogy a megszakadt letöltést ne kelljen elölrôl kezdeni. A ""K" funkciót bekapcsolva (@KAllow Zmodem 32 bit@N @KCRCs@N) utasítjuk a Zmodemet, hogy adatátvitelkor 32 bites ellenôrzô kódot generáljon. Ha kikapcsoljuk, akkor 16 bites CRC-t generál, ami még elég megbízható, de valamivel gyorsabb átvitelt eredményez. Ennek használata megint csak egyéni ízlés kérdése, a nagyobb biztonsághoz a 32 bites CRC javasolt. Ezzel be is fejeztük a konfigurálást, ugyanis az összes többi menüpont számunkra nem túl érdekes. Tegyük fel az i-re a pontot a @KWrite setup to disk@N paranccsal! Mehetnénk is telefonálni, ha megvolna néhány BBS telefonszáma. A telefonkönyvet a Telix elsô belépésünkkor elkészítette. ""Nyissuk ki" az [Alt D] gombok megnyomásával. Elég sivár látvány, mindössze egy sor, az is üres. A képernyô alján találhatók a parancsok. Ezek vagy az elsô betû lenyomásával aktivizálhatók, vagy kiválasztva a kurzormozgató billentyûkkel, és megnyomva az [Enter]-t. Telefonszámokat az @KEdit@N paranccsal tudunk bevinni. Az [E@N gomb megnyomása után megjelenik egy párbeszédablak rengeteg kérdéssel. Ezek között a [Tab], illetve a [Shift] Tab@N billentyûkkel mozoghatunk. Az elsô bejegyzés a BBS neve. îrjuk be: ""Oplab (22-15)", A számpár a BBS nyitvatartási ideje. A második sor a BBS telefonszáma, ezúttal 166-8809. A @KBaud rate@N sorba kerül az a szám, amit a MODEMCFG mondott kilépéskor. A ""Parity", ""Data bits", ""Stop bits" sorokat ne bántsuk, a legtöbb BBS ezzel a beállítással megy (None, 8, 1). A ""Linked script" sor sem érdekes számunkra. (A profi felhasználók részére a Telix tartalmaz egy Salt nevû kommunikációs programnyelvet. Ennek segítségével lehet úgynevezett ""script" file-okat írni. Ha a kapcsolat létrejön, akkor a Telix automatikusan elindítja az ebbe a sorba beírt script file-t.) Legjobb, ha a @KDefault terminal@N ANSI-ra van állítva, a @KDefault Protocol@N pedig a Zmodemre. Ezután jön megint öt technikai jellegû adat, amivel szintén nem kell foglalkoznunk, majd a @KDialing prefix #@N sorba kell beírni a konfigurálásnál megadott, megfelelô elôtag számát. S végül a @KPassword@N mezô -- ezzel szintén ne foglalkozzunk! A lista végén két kérdést kapunk. Az elsô arra vonatkozik, hogy ki akarjuk-e törölni az ""utolsó hívás" és az ""összes hívás" mezôket. Ne akarjuk! A második pedig arra, hogy el akarjuk-e menteni a beírtakat. Tegyük is meg! Ezzel felvittük az Oplab BBS-t a telefonkönyvünkbe. Próbáljuk meg felhívni, nyomjuk meg a [D (DIAL) gombot! Ållj! Mielôtt felhívnánk, NÉZZÜNK RÅ AZ òRÅNKRA! Ugye, a nyitvatartási idôn belül hívjuk a BBS-t? Ha igen, akkor most már tényleg tárcsázhat a modem. Ha a konfigurálásnál bekapcsolva hagytuk a hangjelzést, akkor a Telix dallamos hanggal jelzi, ha a két modem között létrejön a kapcsolat. Ezután BBS-tôl függôen egy kicsit várni kell, majd megjelenik a kezdôképernyô. Az Oplab BBS esetében ezen a képernyôn egy rövid üdvözletet és a nyitvatartási idôt olvashatjuk magyarul és angolul. Az [Esc] megnyomására lépünk be a BBS-be. A BBS-be lépéskor elsô dolgunk a bejelentkezés. Ez a név és a választott jelszó megadásával történik. Åltalában valódi nevünkön kell bejelentkezni, de vannak olyan BBS-ek (a kalóz típusúak), ahol ezt kifejezetten tiltják, oda csak álnéven lehet bejelentkezni. A név begépelése után a rendszer megnézi, hogy a begépelt név szerepel-e a nyilvántartásban. Ha nem szerepel, akkor erre felhívja a figyelmet, visszakérdez, hogy bizonyosan ezt a nevet akartuk-e bevinni. Még egy nagyon érdekes dolog a névvel kapcsolatban: ékezetek nélkül írjuk nevünket. A név begépelése után kezdôdik az igazi bemutatkozás, hiszen a sysopnak meg kell ismernie felhasználóit, mielôtt jogokat adna nekik. Meg kell adnunk a lakcímünket és telefonszámunkat, majd választani kell egy jelszót. Minden további belépéskor ezzel a jelszóval azonosítja magát a hívó, ezért ajánlatos jól megjegyezni. A rendszerek általában figyelmeztetnek arra, hogy minden BBS-en más-más jelszót használjunk. Ezzel minimálisra csökkenthetô a visszaélés esélye. Ezután a technikai kérdések következnek. Az elsô arra vonatkozik, hogy az általunk használt program támogatja-e az ANSI kódokat. A Telix alapértelmezés szerint @Kkezeli@N, tehát nyugodtan válaszolhatunk rá igennel, de lassú modemmel kínszenvedés lehet kivárni egy-egy hosszabbra sikerült (ne adj isten animált) ANSI grafikát. A második kérdés egy bizonyos szövegszerkesztô felôl érdeklôdik. Igazából ez ritkán, offline levelezésnél használatos. Döntsünk saját belátásunk szerint. A következô kérdés a géptípusra vonatkozik: IBM-kompatibilis számítógépünk van-e. A negyedik kérdésnél azt dönthetjük el, hogy a rendszer rögtön a billentyû megnyomása után vagy csak az [Enter] megnyomása után dolgozza fel a parancsot. Mi ez utóbbit részesítjük elônyben, mert így egyszerre több parancsot is kiadhatunk anélkül, hogy a közbülsô képernyôk megjelennének. Ehhez persze ismerni kell a rendszer parancsait. A kérdéseknek ezzel átmeneti idôre végeszakad. Kapunk egy kis tájékoztatást arról, hogy a BBS-t hogyan illik használni. Ez az, amit az új felhasználók egy legyintéssel átugranak. Akinek még nincs tapasztalata a BBS-ek használatában, az FELTÉTLENÜL olvassa el ezt a néhány sort! A szentenciák elolvasása után az Oplab BBS sorra megmutatja az összes bulletint, azaz híreit, hirdetéseit. Ezeken is csak egyszer kell túlesnünk, legközelebb már csak azt kapjuk meg, amit eddig még nem olvastunk, illetve amit a menübôl kiválasztunk. Ezek nagyon fontos információkat tartalmazhatnak, ha nem is az összes lesz érdekes számunkra. Az [Enter] megnyomásával léphetünk mindig a következôre. Most már a küszöbön állunk. Az Oplab BBS-nél ez egy rövid kis menü. Nem baj, ha még felét sem értjük annak, amit mond, lépjünk be a fômenübe. A fômenü a BBS elôszobája. Itt találhatók a legfontosabb funkciók: a @KLevelezés@N és a @KProgramok elérése@N. De itt van például a @KRegisztráció@N is. A regisztrációt ki kell tölteni, különben a hozzáférési szintünk a minimális lesz! Ez minden BBS-ben így van, külföldön még szigorúbbak. A regisztráció -- nagy meglepetésre -- ismét csak sok-sok kérdésbôl áll. A név, a pontos cím, a telefonszám megadása után a géprôl, a modemrôl és a szoftverekrôl kérdeznek. Åltalában mindenhol megkérdezik, hogy hol hallottunk a BBS-rôl, honnan szereztük meg a telefonszámát. Ezek a kérdések általában egyértelmûek, nem szorulnak bôvebb magyarázatra. Ha a regisztráció kitöltése után van még idônk, akkor nézelôdjünk a BBS-ben. Teljesen változó, hogy a jogokat automatikusan kapjuk-e, vagy a sysop adja, miután ellenôrizte az adatokat. Inkább ez utóbbi a gyakoribb. Jogok nélkül nem sok mindent csinálhatunk, de ismerkedni a rendszerrel, amíg az idô engedi, mindenképpen hasznos dolog. Ha lehetôség van rá, ilyenkor letölthetjük a file-listát, nézelôdhetünk a nyilvános levelek között, olvashatjuk a híreket, esetleg beszélgethetünk a sysoppal. Miután megkaptuk a @Knormál@N vagy @Kregisztrált@N szintet, elkezdhetjük a ""komoly munkát". Hogy mit találunk egy-egy BBS-ben, az függ a rendszer típusától. Például egy support BBS-ben viszonylag kevesebb programot és jelentôsebb levelezést találunk. Ezzel szemben egy kalóz BBS-re inkább a programok gyors cseréje a jellemzô. A továbbiakban tételezzük fel, hogy egy általános BBS-ben járunk. Nézzük meg, mit érdemes keresni, mi az, amit találhatunk egy ilyen rendszerben? Megérkezve a rendszerbe, kezdjük az ismerkedést a programoknál (file-oknál). Mivel egy-egy BBS-ben akár több ezer file lehet, ezért a könnyebb áttekinthetôség kedvéért ezeket csoportokra, területekre osztják. Ha meg akarjuk tekinteni, hogy a rendszerben milyen file-ok találhatók, akkor elôször keressük meg a BBS file-listáját. Sokkal egyszerûbb ezt letölteni és a saját gépünkön átnézni, mintsem a BBS összes területét kilistázni, mert ezzel feleslegesen feltartanánk a rendszert, miközben a telefonszámlánk az egekig nône. A file-lista a legtöbb rendszerben úgynevezett freefile, azaz sem idônk, sem letöltési korlátunk nem csökken ezzel. Elôfordulhat, hogy egyes területekhez nem férhetünk hozzá, vagy a program jelszót kérdez. Ennek az az oka, hogy a rendszerekben elôfordulhatnak úgynevezett bérelt területek is. Ezeket cégek bérlik abból a célból, hogy munkatársaik ezeken keresztül is tarthassák a kapcsolatot a céggel és egymással. A másik ok, hogy egyes területekhez csak bizonyos szint fölött férhetünk hozzá. Ilyen szintet úgy érhetünk el, hogy nemcsak viszünk a BBS-rôl, hanem küldünk is. Lehetôleg olyan típusú file-okat küldjünk fel, amilyenek arra a BBS-re jellemzôek. (Valószínûleg egy grafikával foglalkozó sysop nem értékel annyira egy jó zenei programot, mint egy közepes fraktálkészítôt.) Arra is figyeljünk oda, hogy soha ne küldjünk olyan programot vagy más file-t, ami már megtalálható a BBS-ben, mert ez rendszerint komoly megtorlást von maga után. Ha nem elôször járunk ebben a BBS-ben, akkor elegendô, ha csak az új -- utolsó ittjártunk óta érkezett -- file-okat nézzük végig. Erre szinte valamennyi BBS-ben külön menüpont szolgál. Ha a file-területekkel végeztünk, keressük meg a levelezést. Itt tudunk a sysopnak és a rendszerben levô többi felhasználónak üzenetet hagyni, illetve elolvashatjuk a nekünk szóló és a nyilvános leveleket. Ahogyan a programoknál, a leveleknél is különbözô területeket találunk. Ha levelet írunk, akkor meg kell adnunk, hogy kinek írjuk (@KTo@N) és milyen témában (@KSubject@N). Egyes területeken megadhatjuk, hogy a levél csak a címzettnek szól-e (@Kprivate@N), vagy bárki elolvashatja (@Kpublic@N). Ezután tudjuk a szöveget begépelni. Léteznek levelezô hálózatok is. Ez azt jelenti, hogy a BBS-ek egymás között kicserélik a leveleket, így ha egy olyan rendszeren írunk levelet, amely tagja egy ilyen hálózatnak, az levelünket elküldi több más BBS-re is. A legelterjedtebb levelezôhálózat a FidoNet. Ez szinte az egész világot behálózza. A Fido magyarországi része a Hungarian Fido Echo. A hálózatnak a zökkenômentesebb üzemelést biztosítandó külön mûködési szabályzata van, sôt minden egyes területnek megvan a maga saját szabálya. A Hungarian Fido Echón naponta körülbelül 100 új levél található. A levelezés témája bármi lehet. A levelek esetenként csak egy-két szavas reagálások, ezért a napi ""csomag" gyorsan elolvasható. A levelek is letölthetôk, és saját gépünkön úgynevezett offline-reader segítségével elolvashatjuk azokat. Az ilyen programok képesek arra, hogy feldolgozzák és olvashatóvá alakítsák a BBS-levelek speciális formátumát (QWK). Ilyen program például az OLX, az OFFLINE és a Bluewave. Problémáinkkal a sysophoz fordulhatunk levélben, de a rendszeren keresztül közvetlenül is ""beszélgethetünk" vele. Jelezni kell neki, és ha gépe közelében van, akkor valószínûleg válaszolni is fog. Mivel a ""beszélgetés" (chat) online történik (közben szépen gyarapodik a telefonszámlánk), ezt érdemes röviden elintézni. Ha a sysop nem tartózkódik a gépnél, a BBS programok felajánlják az üzenethagyás lehetôségét. Egyes BBS-eken találhatók online játékok is. Ezek lehetnek pénznyerô (esetünkben inkább idônyerô) automaták és más társasjátékok. Utóbbiak általában fantasy típusú játékok, amelyek kihasználják a BBS-nek azt a tulajdonságát, hogy ugyanazt a játékot több szereplô játszhatja egy idôben. E játékok nagyon élvezetesek, de sajnos szinte kivétel nélkül angol nyelvûek. Ilyen játéklehetôséget találunk például az Amiga Dreamland és a BabaYaga's Hut BBS-eken. @VEtikett@N Végül röviden néhány szót arról, hogy mit ne csináljunk egy rendszerben. Ezek mindegyike olyan -- sajnos az életbôl vett -- cselekedet, ami miatt a BBS-bôl (sôt akár BBS-ekbôl) ideiglenesen vagy akár végleg kizárják a sysopok a felhasználókat. Ne akarjunk a BBS-be más -- a rendszerben akár magasabb szinten levô -- felhasználó nevén bejelentkezni! A rendszer úgyis jelszót kér, és annak hiányában nem juthatunk be. Szintén nem érdemes több néven bejelentkezni azért, hogy így többet használhassuk a rendszert. Ha egy-egy nagyobb programot akarunk leszedni, akkor inkább szóljunk a sysopnak, és ô nagy valószínûséggel ideiglenesen megemeli annyival a szintünket, hogy az adott programot letölthessük. Elég feltûnô, ha egy program részeit más és más nevû felhasználók viszik. Sok BBS-ben létezik letöltés-feltöltés arány. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók ne csak le-, hanem néha fel is töltsenek, különben a BBS-be nem nagyon kerülnének új programok. Ha nincs olyan programunk, amit felküldhetnénk, akkor ezt inkább jelezzük a sysopnak. Ne küldjünk fel átnevezett, átbarkácsolt (hack) programokat, mert ezek láttán valószínûleg nem fog sokat nôni a szintünk, sôt. (Küldték már fel BBS-be a COMMAND.COM-ot.) Néhány felhasználó nem vesztegeti az idejét arra, hogy megkeresse a kijáratot a rendszerbôl. ïk a legtöbb esetben egyszerûen bontják a vonalat (hang-up, modem kikapcsolása, stb.). Sok rendszer elég érzékeny a vonal megszakadására és esetleg percekig (rosszabb esetben napokig) nem tud tovább mûködni. Ezért még a stabilabb rendszerek sysopjai is allergiásak a rendszeresen így távozó ""vendégekre". Végül, de nem utolsó sorban, figyeljünk oda, hogy mikor hívjuk a BBS-t. Mivel kis hazánk telefonvonalakban nem túl gazdag, ezért -- sajnos -- a legtöbb hazai BBS részidôben dolgozik. A vonal a nap másik felében a munkahely vagy a család rendelkezésére áll. Ha a BBS-t üzemidôn kívül próbáljuk hívni, akkor azzal többnyire kellemetlenséget okozunk. Bízunk benne, hogy egyre többen kapnak kedvet e szórakoztató, de igen hasznos rendszerek használatához, és látogatnak el a ""BBS-lovagok világába". @KTRf & Giraffe@N ""Fido", ""FidoNet" and the dog-with-diskette are U.S. registered trademarks of Tom Jennings, and are used with permission.